fbpx

Legnagyobb sikerek

35 millió eurót fordítunk a háztartások környezetkímélőbb fűtésére

Miniszterségem alatt elindítottuk a kazáncsereprogram első fázisát, amelynek célja azon háztartások támogatása, amelyek környezetbarátabb, gázüzemű kazánra kicserélnék az elavult, szilárd tüzelésű kazánjaikat. A szilárd fűtőanyag használata ugyanis a legnagyobb légszennyezőforrások közé tartozik Szlovákiában. A porszemcsék, amelyek fa- és a szén elégetése során felszabadulnak és a levegőbe jutnak, egészségügyi problémákat okoznak.

A levegő minősége a környezetkímélő fűtéssel javítható. A Környezeti Minőségi Operatív Program módosításával 35 millió eurót különítettünk el a régi, elavult háztartási kazánok környezetkímélőbb változatra való cseréjére. Kazáncserére a háztartások akár 3000 eurót is kaphatnak. Ez az összeg nem csak az új, modern kazán megvásárlását fedezi, hanem a beszerelés költségeit is. Szlovákiában összesen 10 000 kazánt kellene kicserélni.

Az első környezetkímélő fűtőberendezések már 2020 első felében megérkezhetnek a háztartásokba. A következő fűtési időszakban tehát már többen tudnak szilárd fűtőanyag helyett gázzal fűteni. A programot a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi források kimerítése után is folytatni kell, hogy minél több elavult kazánt tudjunk kicserélni, amivel javítani tudjuk a levegő minőségét Szlovákiában. 

Szlovákia elsőként vezeti be az italcsomagolás betétdíjas rendszerét Közép-Európában

Jelenleg évente közel egymilliárd PET-palack kerül forgalomba Szlovákiában. Ebből 400 millió PET-palack kerül a hulladéklerakókra, vagy rosszabb esetben a természetbe, a folyókba és az utak mellé. A visszaváltásnak köszönhetően, amelyet a minisztérium javaslatára vezettünk be, a műanyag palackok több mint 90 százaléka oda kerül, ahova való, vagyis az újrahasznosító létesítményekbe.

A külföldi tapasztalatok, ahol működik a visszaváltás, világosan beszélnek. A leghatásosabb módszerről van szó, amelynek segítségével jelentősen növelni lehet a PET-palackok és fém italdobozok visszaváltását. A szaktanulmányok úgyszintén igazolják, hogy ha Szlovákiában a PET-palackok újrahasznosításának arányát 90 százalék fölé akarjuk emelni, az egyedüli módszer a visszaváltás bevezetése. Ezek azok az érvek, amelyek meggyőztek engem arról, hogy a PET-palackok és a fém italdobozok visszaváltását vezessük be Szlovákiában.

Bár a visszaváltást a múltban már több politikus is megpróbálta bevezetni, csak nekünk sikerült ezt eredményesen véghezvinnünk. 2018 végén mutattuk be az új jogszabályjavaslatot, amely a Környezetpolitikai Intézet tanulmányára épül. Azóta a visszaváltás bevezetése megszerezte a széles nyilvánosság támogatását, és nyíltan kiálltak mellette a horgászok, a mezőgazdászok, a vízgazdászok és a természetvédők szervezetei is. 

A tervezet megkapta Szlovákia legnagyobb üzletláncainak támogatását is.

Az új jogszabály szerint a visszaváltás csak a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek számára lesz kötelező, de csatlakozhatnak hozzá a kisebb boltok is. A jogszabály a PET-palackok esetében 12, a fém italdobozok esetében pedig 10 centes betéti díj bevezetésével számol. Az új jogszabály 2020. január 1-én lép érvénybe. Az első visszaváltásra a betétdíjas rendszer beállítását – beleértve a visszaváltó automaták felállítását valamint a logisztikai rendszer kiépítését – követően 2022-ben kerül sor.

Betiltjuk a tarvágást és hatékonyabb védelmet biztosítunk a nemzeti parkoknak

Hatékonyabb védelem a 400 ezer hektáron elterülő legértékesebb természeti területek számára. Ezt is tartalmazza a természet- és tájvédelmi törvény módosítása, amelynek köszönhetően az állami természetvédők előzetes jóváhagyása nélkül tilos lesz bármilyen beavatkozást végrehajtani a nemzeti parkokban. Az új jogszabály 2020. január 1-én lép életbe.

Hosszú 17 év után sikerült elindítanunk a szükséges változásokat a természetvédelemben, és a nemzeti parkoknak olyan védelmet biztosítottunk, amelyet ezek az értékes területek megérdemelnek. A természet- és tájvédelmi törvény módosítása ugyanis világosan megtiltja a nagy területen történő fakitermelést a nemzeti parkokban és más védett területeken. Az olyan erdőirtás, amilyet például az Alacsony-Tátrában láthattunk, már a múlté.

Az új jogszabály egyben tényleges hatáskörrel ruházza fel a SZK Állami Természetvédelmi Hivatalát. A módosítás ugyanis kimondja, hogy szükség lesz az állami természetvédelem jóváhagyására minden olyan beavatkozáshoz, amely veszélyeztetheti a természetet a nemzeti parkokban. Legyen szó fakitermelésről, a talajréteget vagy a vízfolyásokat érintő beavatkozásról, építkezésről vagy permetezésről.

Jelentős előrelépésről van szó, ugyanis hosszú éveken át az állami természetvédők csaknem kizárólag a legmagasabb, 5-ös védettséget élvező területeken tudták megakadályozni a fakitermelést. Ezen területek aránya pedig a legkisebb a nemzeti parkokban. A módosításnak köszönhetően ez a jogkör a nemzeti parkok egész területére kiterjed, amely Szlovákia területének közel 10% -át jelenti. A módosítás egyértelműen megfogalmazza azt is, hogy a nemzeti parkok beavatkozásmentes területeinek arányát fokozatosan 50 százalékra kell emelni.

A kis községek is sorra kerültek. Milliókat kapnak az ivóvíz- és a csatornahálózat építésére

A falvak és városok bőséges támogatást kaphatnak az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítésére. A következő 10 évben az Környezetvédelmi Alapból legalább félmilliárd euró jut majd erre a célra. Segítő kezet nyújtunk azoknak a falvaknak, amelyek eddig az alacsony költségvetésükből nem tudták finanszírozni az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítését. 

Szlovákiának van mit behoznia a csatornázás terén. Az aktuális statisztikai adatok szerint Szlovákia lakosságának 68 százaléka élhet a csatornázás előnyeivel, a községeknek azonban csak nem egész 40 százalékában van kiépítve a csatornahálózat. Az ivóvízvezeték-rendszer esetében jobb a helyzet, a községek csaknem 85 százalékában van kiépítve, Szlovákia lakosságának pedig csaknem 90 százaléka jut hozzá az egészséges ivóvízhez.

A kis falvak többsége, amelyek a múltban szerették volna a csatornahálózatot kiépíteni, több akadályba ütközött. Saját költségvetésükből, amely sokszor csak a község működésére elegendő, ezt nem tudták megengedni, mivel nagy beruházásról van. A kis falvak a nagyobb településekkel szemben gyakran hátrányban voltak az uniós pályázatok során is. Szlovákia ugyanis az Európai Unióba való belépésekor arra kötelezte magát, hogy elsősorban a több mint 2000 lakosú falvak csatornahálózatának kiépítését biztosítja. Ezért az uniós alapok elsősorban a nagyobb településekre összpontosítottak. 

Napjainkban a helyzet végre kezd javulni. A csatorna- és ivóvízhálózat építésére adott támogatással így fokozatosan felszámoljuk azt a beruházási elmaradást, amely ezen a területen keletkezett. A vízgazdálkodási infrastruktúra bővítésével nemcsak az emberek komfortérzetét és egészségvédelmét növeljük, hanem a talajvizeket is jobban védjük a szennyezéstől.